A Corvinus Egyetemen Patrick Bohl angol nyelvű PhD kutatása és disszertáció tervezete a repülőtéri környezetnek az utasok hangulatára, s ezen keresztül vásárlási késztetésének a vizsgálatára koncentrál. A disszertáció tervezet védésén többek között felmerült, hogy a cégeket, jelesül a hungarikum termékeket előállító és forgalmazó szervezeteket mi ösztönzi a repülőtéri tranzitban történő megjelenésre?
A kutató a budapesti mellett az utasforgalmat tekintve Európa Top 50 repülőterén is folytatott vizsgálatokat. Zürichben például a „helvétikumnak” számító svájci csokoládéból ingyen kóstolás lehetséges, egyszerű kedvcsinálóként a vásárláshoz. Budapesten, mióta a Ferihegy 1 bezárta kapuit, a Liszt Ferenc reptéren 8 millió külföldi fordul meg. Kétségtelenül ez az ország legfrekventáltabb kapuja, kirakata.
Tudjuk, hogy a hely arculatának, imázsának hiteles kommunikációja a helyhatóság feladata; egy ország esetén ez a hatóság a kormány. Magyarország kormánya elindult a hungarikumok tudatos, és 2013. óta külön törvénnyel szabályozott menedzselésének az útján. Ennek valahol része kellene, hogy legyen a nemzeti termékek – és programok – külföldiek elé tárása, ami koncentráltan éppen a nemzetközi reptéren lehetséges, s ezt nem kellene a piac önszerveződési mechanizmusára bízni. Ugyanez érvényes a reptéri boltokban manapság nemzeti termékként kínált árukészletre.
A Magyar Hungarikum Bizottság által hungarikumként elfogadott termények, termékek és nemzeti értékek, különösen a hungarikum védjegyre való jogosultság részben minőségi garanciát, részben privilégiumot kellene, hogy jelentsen a nemzetközi reptéren (is) kialakított, állami tulajdonú kereskedelmi egységben történő megjelenésre. Emellett ugyanezen kereskedelmi lánc a budapesti nagy pályaudvarokon, a legfrekventáltabb hotelekben és – mobil változatban – a legnagyobb tömegeket vonzó rendezvényeken, mint a Szigeten is meg kellene, hogy jelenjen.
A Budapesti Corvinus Egyetemen a hungarikumokat és a nemzeti örökségünk értékeit egy 2013-ban – egyelőre online formában – megjelent egyetemi jegyzet próbálja rendszerezni és turisztikai termékké formálásuk folyamatát bemutatni.
Michalkó Gábor, turisztikai szakember így ír a kiadványról: „A hungarikumokkal kapcsolatos ismeretek elsajátítása különösen az európai uniós csatlakozásunkat követően került a felsőoktatás fókuszába, a téma az agrár- és a gazdaságtudományi képzési területen egyaránt kiemelkedő fontosságú. Tekintettel arra, hogy a kormányzat a törvény erejénél fogva igyekszik a hungarikumnak nyilvánított nemzeti értékeinket megőrizni és a nemzetközi színtéren is közkinccsé tenni, ezért egy ezzel a témával sokoldalúan foglalkozó tankönyvnek feltétlenül helye van a főiskolai, egyetemi jegyzetboltok kínálatában. A munka jelentősen túlmutat a tradicionális hungarikumokon, a magyar örökség teljességét tárgyalja, a magyarsághoz kötődő – egy leendő diplomás számára – átfogó és elengedhetetlen műveltségképet kínál.”
Kulcsár Dezső, hungarikum szakbizottsági tag szerint: „A könyv egyrészt nélkülözhetetlen a közgazdászképzésben (a turizmus-vendéglátás szakokon egyszerűen elengedhetetlen), másrészt az általános műveltséghez is hozzátartozik szűkebb hazánk értékeinek ismerete, a nemzeti identitástudatról nem is beszélve. Az egy területen élőknél akár elismeri valaki, akár nem, szükségszerűen kialakul az összetartozás tudata, de legalábbis az „élőhely” értékeinek megismerési igénye. A könyv átfogó képet ad a hungarikumokhoz kapcsolódó legfontosabb kérdésekről és jó eligazítást nyújt a hungarikumok gyakorlati „hasznosításával” kapcsolatos feladatokhoz is. A könyv nemcsak az ismeretszerzést segíti, de a településfejlesztés és a turizmus mindennapi gyakorlatában is hasznos lehet. Nem vitás például, hogy a településmarketing ismerete bármelyik polgármesternek és önkormányzati testületnek is jól jön. Hiánypótló könyvről van szó, amely széles olvasótáborhoz szólhat.”
(forrás: Turizmus Online )
