Új fejezet a nemzeti értékmentésben

Új fejezet kezdődött 2012-ben, a hungarikum­törvény megalkotását követően a nemzeti értékek gondozásában, gyűjtésében. A kormány célja, hogy a jövőben szélesebb körben eredményesebben népszerűsítsék a hungarikumokat a fiatalok között.

Szakáli István Loránd, a Földművelésügyi Minisztérium agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkára a Magyar Hírlapnak adott interjúban rámutatott: bárki tehet javaslatot új értékek felvételére.

– A 2010-es kormányváltás után átalakult a hungarikumok gondozását képviselő szemléletmód. Mi változott?

– Az új kormány célkitűzése volt a kezdetektől, hogy megalkossa a hungarikumtörvényt, amely 2012 áprilisában meg is született. A nemzeti értékeinkről és hungarikumokról szóló törvény előtt is foglalkoztak már a hungarikumokkal, maga a szabályozás azoknak a lelkes emberek munkájának a gyümölcse, akik már korábban megkezdték az értékmentést.

– Miért csak 2012-re lehetett megalkotni a törvényt?

– A rendszerváltás előtt az internacionalizmus jegyében nem volt jó, ami magyar volt. A rendszerváltás után átestünk a ló túloldalára, mivel a globális, külföldi, nyugati termékeket tekintettük értéknek. Holott ezekben a szerencsésebb történelmi múlttal rendelkező országokban kifejezetten megbecsülik azokat a termékeket, amelyek helyben készülnek. Szerencsére már akkor akadtak, akik elkezdték összegyűjteni a valóban magyar értékeket. A törvény megalkotását követően az akkori Vidékfejlesztési Minisztérium kapta a hungarikumok ügyét, de még csak egy titkárság képviselte azt. A tavaszi országgyűlési választásokat követően az átalakult Földművelésügyi Minisztérium, és ezáltal a kormány már nagyobb hangsúlyt fektetett a témára. Ennek köszönhetően az ügy államtitkári szintre emelkedett, és megalakult a hungarikum főosztály.

– Milyen lépések vezetnek ahhoz, hogy egy termék, kulturális érték hungarikum legyen?

– Egy három részből álló piramissal szemléltetném a folyamatot. A legalsó szinten 368 települési értéktár bizottság és 19 megyei szervezet működik. Budapesten még csak kerületi szinten jöttek létre az értéktárak. Az önkormányzat létrehozhat települési értéktárat vagy megbízhat olyan szervezetet, amely ezt felvállalja. A bizottsághoz bármely szervezet vagy magánszemély indoklással ellátott, írásbeli javaslattal fordulhat. A települési bizottságnak nyolc napon belül továbbítania kell a megyei bizottsághoz az értéktárába felvett javaslatot. Ezzel kapcsolatosan a Megyei Értéktár Bizottság dönt arról, hogy az adott termék bekerüljön-e a megyei értéktárba. Tehát a piramis alapját képezik a települési, tájegységi, megyei, ágazati és külhoni értéktárak.

A piramis középső szintjén, a Magyar Értéktárban jelenleg 107 érték található, ezekről már a Hungarikum Bizottság dönt. Mégpedig olyan javaslatok alapján, amely már alapszintű értéktárban található nemzeti értékre vonatkozik. Az itt található gyűjteményt már kiemelkedő nemzeti értékeknek nevezzük. Ez a szint a hungarikummá válás előszobája.

Jelenleg 42 darab termék található az értékpiramis legfelső szintjén, a Hungarikumok Gyűjteményében, amelybe legutóbb a tárogató, mint régi, a magyarságra jellemző hangszer került be.

– Hogyan tehetnek javaslatot a polgárok és a szervezetek?

– A törvény lényege, hogy bárki tehet javaslatot, azonban az ő feladata megalkotni a kiegészítő dokumentumokat, tehát az indoklását annak, hogy miért javallott az adott értéket felvenni a nemzeti értékpiramisba. Ennek menetét és formai követelményeit jogszabály rögzíti, a javaslattevőnek megfelelően alá kell támasztania felvetését. A középső és legfelső szintek esetében először a szakbizottságok asztalára kerül, amelyek javaslatot tesznek a Hungarikum Bizottságnak arra, hogy támogassa, avagy sem. Jelenleg hét szakbizottság működik, amelyek ágazatonként tematikus szervezetek. Mind a szakbizottságok, mind pedig a Hungarikum Bizottság dönthet úgy, hogy kiegészítést kér és azt követően dönt. A végső határozatot a Hungarikum Bizottság hozza. Nem az a cél, hogy a hungarikumok, vagy a kiemelkedő nemzeti értékek köre az indokoltnál tágabb legyen, mert azáltal értékük csökkenne. Azt szeretnénk, hogy az eddiginél sokkal vonzóbb legyen az alapszintű értéktárakhoz való tartozás.

– Népszerűsíti-e a minisztérium a nemzeti értékeket?

– Értékeltük a korábbi eredményeket, és úgy látjuk, hogy új kommunikációs stratégiára van szükség. Ennek célja, hogy az eddigieknél hatékonyabban legyünk képesek megszólítani mind a hazai és határon túli magyar, mind pedig a külföldi közvéleményt, megértetve velük, hogy számunkra miért fontos ez a munka. Szeretnénk elérni, hogy külföldön a hungarikumok legyenek Magyarország igazi „nagykövetei”, s hazánkat ezekkel az értékekkel, a magyar nemzet valódi csúcsteljesítményeivel azonosítsák. Arra törekszünk, hogy a fiatalokat az eddigieknél eredményesebben szólítsuk meg, ezért hangsúlyt fektetünk a korszerű kommunikációs lehetőségekre, például a közösségi oldalakra.

– Hazánkban érdeklődnek a hungarikumok iránt?

– Igen. Sokat járunk vidékre, azt tapasztaljuk, hogy lelkesek a helyi közösségek. A jövőben arra törekszünk, hogy ahol még nem jöttek létre a helyi értéktárak, ott segítsük ezt a folyamatot.

– Milyen módon támogatja a tárca a hungarikumok széles körű megismerését?

– Több pályázat is várható a közeljövőben, ezekkel éppen azt kívánjuk támogatni, hogy új értéktárak jöjjenek létre, és a meglévőket népszerűsítsük. Fontos, hogy a nemzeti értékgyűjtő mozgalmat bevigyük az oktatási intézményekbe, óvodákba, iskolákba is. Ehhez akciókat szervezünk, támogatásokat biztosítunk. A külhoni értékgyűjtést támogató pályázatokat is kiírjuk, a megyei értéktárak működését is támogatjuk.